// Blue-Princess \\ Gratis bloggen bei
myblog.de

Hát most mit mondjak?

Hey!

Hát igen, ez a blog igen érdekes. Alig frissítem, ráadásul hol németül, hol magyarul, hol mindkét nyelven. Eldöntöttem, hogy ezentúl magyarul fogok elsősorban írni, mert németül már alig tudok (szép dolog ez német célnyelvű osztályban-.-". Ráadásul a napjaim is felesleges lenne leírni, mert semmi sem történik, ami említésre méltó, mert vagy halál unalom, vagy inkább szeretném elfelejteni... A hetem is olyan volt, hogy nem kívánom a személyes ellenségemnek sem. Szívatnak ilyen trianonos hülyeséggel, ami engem aztán csak ezért foglalkoztat, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egy hungarista kitapossa a belem. Ráadásul már nem is tudom hány éve annak! Emlékezzenek, letojom. El se tudom képzelni mi lenne, ha az akkor nem következik be... jah, de... nem 10 millió, hanem jóval több ember szívná a fogát, hogy bassza meg, egy nyamvadt kocsit se tudok venni. És egy ilyen hülyeség miatt érjek haza negyed 10-re??? Mert nem jön busz, mert a világ végén lakom? Hát köszönöm, de ebból kurvára nem kérek többet, meg amúgy is, egy ilyen este után a halálba kívánom a másnapot és még vágjak hozzá jópofát, mert ha durcás vagyok, mindenki megharagszik rám, meg felteszi azt a kurva idegesítő kérdést: mi a baj... mi lenne bassza meg egy olyan este után??? Hulla fáradt vagyok és kurvára elegem van mindenből. Nagyon utálom ha az emberek rögtön kérdeznek, mielőtt gondolkodnának. Nagyon sok felesleges kérdést meg lehetne spórolni, ha a fejeket arra használnák, amiért odanőttek. Na mind1... ez kurvára nem érdekel senkit. Amúgy meg az obszcén szavak alapból jönnek, a felindultságtól, szóval vagy elnézed, vagy nem. Amúgy nem vagyok bunkó, csak megfáradt. Hogy miért? Hosszú...

Egyfolytában a menőke van bennem. Csak mennék innen el, de marha messze. Már Németország túl közeli hely lenne, csak 1400 km... nagyon kevés... Szentpétervár jobban érdekel, mert az legalább 1800 km, meg tök jó hely. Nagyon szép, az ott élők is tök aranyosak, meg minden... lehet, hogy néha megkajálják egymást, meg a 80%-a biszex, de szeretem őket... Már a betűket is kitudom olvasni, mert tegnap minden orosz betűt megtanultam... a perfekt még nagyon messze van, mert még a "keményítő" és "lágyító" jellel nem tudtam megbarátkozni. Fingom nincs, hogy lehet valamit keményen, meg lágyan ejteni... bár a "ju" betűt tudom, hogy jel után már "ji"-nek kell ejteni, de a H-val kicsit gondjaim akadnak, mert nem mindegy milyen betű van előtte meg utána... lehet n-nek meg ny-nek is ejteni... mondjuk nem lenne baj vele, ha megtanulnám azt a 5-6 betűt, ami után másképp ejtik. Amúgy meg tökre tetszik, hogy ki tudom ejteni a szavakat, meg maga a nyelv is. Olyan idétlen, mint én!x"Đ Vannak szavak, amik kifejezetten viccesek, szóval nem csak idétlen, de mókás is...

Hát igen... hazaszeretet... erről szeretnék írni, de hát ezt rendesen benéztem. A defekt nálam pont ezzel kezdődik, hogy ezt úgy elfelejtették postázni nekem. Gőzöm nincs arról az érzésről, mikor ha szidják a helyet, ahol élsz, akkor felgyülemlik a feszültség és képes lennél ölni. Felőlem aztán lehet szidni, sőt, még segítek is. Meg milyen az az érzés, mikor kimész országod erdejébe, és nagy levegőt szívva elönt a büszkeség, hogy igen... itthon vagyok. Na nálam ez csupán a házunk udvarában eshet meg, de ha megcsap a "faluszag", akkor vége is. Budapest... mindenki halál szerelmes bele, meg oda és vissza van tőle... hát én az osztálykiránduláson egy életre megutáltam, az a büdös ózon szag, tök műanyag és elhanyagolt az egész... fel van túrva minden, persze utána szép lesz, csak valahogy a munkálatok örökkévalóságnak tűnnek, mintha sohasem szeretnék befejezni. Németország... sokszor hajlamos vagyok otthonnak nevezni, mert csak a név hallatán melegség önti el a szívem és teljesen más hatással vannak rám az ott lakók, mint a "honfitársak". Jó érzés tölt meg, de nem nevezhetem hazának, hiszen sosem jártam ott, nem is oda születtem... ráadásul ez a szeretet is meggyengült mostanság felé. Persze az igaz német s kinek vérében felerősödött a tudat, az mindig visszatér és szeretni fogja, míg él. Hát majd meglátjuk, hogy mennyire erős az én véremben ez a tudat.

Tegnap megcsináltam számtechre a prezentációt. A netem cserben hagyott, így muszáj volt olyan témáról írni, amiről saját kútfőből is össze tudok hozni valamit. Hát ezért lett Tokio Hotel-es a prezi. Szerintem marha jó lett... majdnem 4 órát szívtam vele összesen, szóval ajánlom, hogy 5-öst kapjak érte. A képeket is én szerkesztettem meg, meg a zenét alá, meg minden, úgyhogy ez totál eigene munka, ami nem volt könnyű. Figyelni, hogy harmónia legyen a fekete, piros, fehér és szürke színek és a szám hangulata között, stb... de legalább ennyi sikerélmény adódott a hétre... a horoszkópom szerint a jövő hetem jól fog alakulni, Fortuna velem lesz és minden szerencsés fordulatot vesz. merem remélni, hogy így is lesz.

Na ennyi szerintem bőven elég is lesz ide... köszi a figyelmet!
7.6.09 16:57
 


bisher 0 Kommentar(e)     TrackBack-URL

Name:
Email:
Website:
E-Mail bei weiteren Kommentaren
Informationen speichern (Cookie)



 Smileys einfügen

♥-lich Willkommen !!

Ich freue mich das ihr meine besucht, ich hoffe sie wird euch gefallen. Und noch mehr freuen wuerde ich mich, wenn mir ein Kommentar da lasst. *willkommensrede*

Link Me !!

Ja, hier kommt dein LinkMe-Button hin.

Webmiss !!

Hallo, ich bin die Uta, bin 17 Jahre alt, wohne in Gohr und meine Hobbys sind; designen, shoppen, singen & Partys. x) *bla bla bla*

Wollt ihr mehr wissen?!

Cuties !!

Du?! Du?! Du?! Du?! Du?! Du?!

Cedits !!

Designer